Nos, mélyen tisztelt Szélhámos banda, ez is eljött, évszámot kell váltani ezen a kis sáros golyóbison. Ilyenkor az emberek átmennek szentimentálisba, érzékenykednek, fogadkoznak meg hát szokás szerint jól be is basznak. Dehát ez rendjén is van, mondhatni. 

Én ellenben akkor most csinálnék egy kis összegzést, lássuk mit is adott nekünk ez a közös bő három hónap.

A blog szeptember 29.-én indult, akkor is került ki az első poszt. Eleinte terápiás célzattal ontottam magamból a tartalmat, kellett valami, ami segít elviselni a világotok unalmas monotonitását. Hisz még a trolljaitok sem kőből vannak, sőt valójában nem is trollok, csak vicces kedvű emberek. Vagy idióta emberek, attól függ kitől kérdezed. 

Az indulástól számítva (honnan máshonnan, Texastól nem számolhatom) ezeddig 33 poszt jelent meg, ez a 34. Volt itt szó filmekről, játékokról, kriptovalutákról, de leginkább az elborult elmém sötét horizontjának szegélyeit kapargáló agymenésekről, értetlenkedések, rácsodálkozások, kurvaannyázások és aztakurvaeztnemhiszemelek formájában. 

2018.12.30 -al bezárólag a blognak 363 lapletöltése volt, a legtöbbet olvasott poszt a Rue de la Victorie lett, amit 28 külön helyről nyitottak meg. Széltolóként eddig csillagászati magasságokba emelkedve 2 azaz kettő követőm van, akiknek ezúton is köszönöm hogy megtiszteltek jelenlétükkel. A posztok átlagos olvassottséga 8 és 10 között variál. Igen, tudom lehetne sokkal több, de szándékosan kikapcsoltam a szponzorált tartalmakat az oldalon, ilyetén pedig az Inda nem hajlandó ajánlani a blogot a főoldalán. Mondjuk ennek valahol még örülök is, nem célom a világbéke.

Végezetül megköszönném Fazekas Árpádnak és Novák Csanádnak a bátorító szavakat, annak a marék Szélhámosnak aki elvisel... hogy elviselnek, illetve a feleségemnek és a kislányomnak, hogy vannak nekem.

Stílusosan: Kapjátok be! A pezsgősüveget, és bulizzatok egyet a nevemben is.

Széltoló out, nemsokára újra vagyok, aviszlát!